Hogyan lehet elveszíteni a hátulsó kövér ember. ELSŐ FEJEZET • Egy különc ember története

Bámészan nézett rá. A kisdiák csámborogva ment ki az ajtón s egy új motoszka került a lelkébe: nem kellett volna otthagyni!

A tornác nagy tágas, nyílt folyosó volt, vörös téglával voltak kirakva a talp alatt, olyan bíborvörös téglával, amilyen sehol másutt nincsen, csak Debrecenben, náluk otthon egészen sárga téglák, betegesen sápadt téglák vannak, ő mindig gyönyörködve, szinte csodálkozva nézett a folyosó tégláira, mitől ilyen vörösek, olyan sok a vérük? Nem is mert rajtuk nagyon tapodni, nagyon ragadtak a talpra s még tíz lépés múlva is festett a cipőtalpa, ha már le is ment róla.

Lenézett az udvarra, mert ezt sohasem mulasztotta el, xifaxan mellékhatások fogyás egy pillantást ne vessen a magasból a szédítő mélységbe.

Az udvar közepén ott állott lent a kút, magányosan, törpe fák alatt.

The Project Gutenberg eBook of A bűvös erszény és egyéb elbeszélések, by Gyula Krúdy

Ezen a délutánon iskolai szünet volt s alig lézengett egy-két diák itt-ott. A kút sárgaréz kereke idáig csillogott s a hosszú sárgaréz cső is, amely a másik oldalon kinyúlik a kútból.

Az a hosszú cső mindig izgatta a fantáziáját, olyan volt ez, mint egy hanyatt fekvő anyabárány; vagy egy tucat csöcs van rajta s ha a vizet húzzák s valaki a cső nyílt végét befogja tenyérrel, akkor ezeken a likakon magasra szökik a víz.

A kisdiákok ráborulnak s ezeken át szopják a vasas ízű kutat. Le kellett volna tagadni a festéket.

Senki sem tudott róla, hogy vett új festéket s még ha tudták volna is, olyan jól eldugta, hogy senki se találta volna meg s még ha megtalálta volna is, nem szabad úgyse belenyúlni más fiókjába, de ha belenyúl s elfesti, akkor a szobafőnök biztosan megvéteti vele De így, hogy ő odaadta, most már mindegy Balra fordult el a vén kollégiumon s a sötét falépcsőkön ugráncsolt lefelé, úgy ugrált éppen, mint a veréb egyik ágról a másikra.

Közben evődött magában s nagyon nyugtalan volt.

Tartalomjegyzék

Az első emeleten a prepák énekterme előtt megállott s a kulcslyuk felé bámult, nagyon szeretett volna benézni. Énekóra volt s pár pillanatig megleste a furcsa éneket, ami bentről kiszűrődött.

Kínosan skáláztak odabent, de ő nem tudta mi az, csak leskelődött egy kicsit, mint az őzike, ha idegen neszt hall, kinyújtott nyakkal, aztán odább ugrált. Mikor leért a földszintre, usgyé, úgy kiszaladt a szabadba, mintha a madár a kalitkából szabadul. Még csak egy hónapja lakik a kollégiumban, mert tavaly egy családnál volt koszt, kvártélyra adva, de az idén megkapta az ingyenes tápintézetet, a tandíjmentesség már tavaly is megvolt s bejött a nagy sötét épületbe lakni, mintha a szabadból befogták volna.

Különben ő rendkívül büszke volt erre a kollégiumra.

Házasságról 160 98 09 28

Az öccsét már Patakra vitték s őt is az a veszedelem fenyegette, hogy jövőre odaviszik a szülei, mert az közelebb van hozzájuk. De ő már tele volt itatva a debreceni kevélységgel s meg volt győződve, hogy ilyen kollégium nincsen több a világon.

A BŰVÖS ERSZÉNY.

Fölpillantott a rengeteg magas épületre, amelynek az oszlopfői felett furcsa duzzadt fejek voltak kőből kifaragva. Ezek a fejek is benne éltek a lelkében, borotvált arcuk duzzadtságával, szakálluk görög kondorodásával. Alattuk a vak hajlásban ott volt a kofa gyékénysátra.

1. Tőzegcserzés[ szerkesztés ] A tőzegmocsarak magas savtartalmú vize, az alacsony hőmérséklet és az oxigénhiány alakítja ki.
2. Fogyás 9 éves
3. Sikeres fogyás és fenntartás
4. Haj – Wikipédia
5. Hullajelenségek – Wikipédia

Odapillantott a hasított hátú apró veknyikre, a pici négyes szarvú császárzsemlyékre, a fakó almákra, de nem is gondolt semmit, sohasem szokott ő itt vásárolni, még negyvenöt krajcárt szorongatott a kis kattanós zárú bugyellárisában s fogalma sem volt róla, hogy fizeti ki egy hét múlva Csigainénak a hatvan krajcárt. Ha ez eszébe jutott, csaknem meghalt a félelemtől. A kert mellett bodászva ment el, minden vaspálcáját megérintette egy újjal s bepillantott a Nagytemplom óriási épülettömegére.

A könyvet nem kellett volna beköttetnie, amiatt nincsen most pénze. De akkor azt gondolta magában, hogyha azt a könyvet meg nem csináltatja, akkor nem érdemes tovább élni, nem lehet tanulni, nem érdemes semmit. Olyan kimondhatatlan láz vett erőt rajta, hogy nem bírt magán uralkodni. Azt semmiség megtenni, hogy az ember egy hónapig mindennap elmenjen a két kofa előtt s soha egyetlen szem almát, vagy szilvát, vagy egy falat dinnyét ne egyen, sem zsemlét, vagy kiflit, vagy törökmézet; de hogy a maga Csittvári Krónikáját meg ne csináltassa Bezzeg most már, hogy közeledik Csigainé a vasalt ruhával, most nem tudja mit tegyen Bement a füvészkertbe, az ott van mindjárt a kollégium mellett.

Nem szép ez a füvészkert, sosem szerette. Ritkán is jön ide, mert zavarja, hogy minden növény mellé táblácska van szúrva. Szeretné ugyan tudni ezeknek a növényeknek a nevét, de mind latin név s egy év alatt egyet sem tanult meg belőlük.

Próbált latint tanulni, de lefogyott a t25- el? Csigainé volt az eszében, a kis csöndes, szelíd mosónő, aki olyan nesztelen s szótlan mosollyal jön a fehérre mosott ruhákkal s nem bírt a rendhagyó igékkel semmire menni.

Hosszú fekete teológusok járkáltak hosszú léptekkel, azok is tanultak, ilyen kis diák, pláne másodikos nem volt egy sem a kertben. Azok labdáztak a hátulsó udvarban; ő nagyon szerencsétlennek érezte magát, b1 lövés fogyás neki itt kell lenni egyedül.

Csupa bánattal volt tele, nem bírt figyelni a latinra. Böszörményi nem tanul, hanem az ő festékjét pusztítja A nagyanyjával lakik egy kapubolt felett, egy olyan pici szobában, hogy csoda. Csak ők tudnak ott lakni, mert másnak alacsony volna, de Gimesi még kis fiú, még valamicskével ő nála is kisebb s vékonyabb, de nagyon vakmerő, a fejével szokott verekedni, csak úgy fejjel, hygetropin zsír veszteség a faltörő kos nekimegy akárkinek s hasba döfi a fiúkat, még a legnagyobbak is elfutnak előle.

Ez a Gimesi úgy benne van a lelkében, egy pillanatig sem tud anélkül lenni, hogy ha nem gondol is rá tisztán, de ne érezze őt, a szeretetet. Bele-bele nézett a könyvbe, s mereven magolta a következő sorokat: A többi alakok rendesen alakulnak az egyes időalakokból így: a Praes.

Már mikor kilenc éves voltam, tizedikbe, meghalt az édesapám. Én már akkor mingyárt kisgazda lettem a háznál, mert a testvérbátyám, Gedeon, nem szerette a falusi gazdálkodást, rám hagyta, ő meg csak gép mellett szeretett lenni. Nem szeretett se kapálni, se kaszálni, se semmi mezei munkát, de ha jött az aratás, akkor ő mindig olyan volt, mint a mocskos inas, mindig ott peckáskodott a gép mellett. Én voltam az édesanyámnak a segítsége. Már kis iskolás koromba is énvelem beszélt meg szegény mindent, hogy mit csináljunk, még a pört is, mert édesapám halála után megrohantak bennünket az irégyek, és elperelték negyedfélköblös erdőnket.

Gerundivum: ferundus, a, um, b a Perf. Tele volt a szíve, a feje, valami nagy fájdalommal. A szüleire gondolt s a szemébe könny jött, mert tőlük nem kérhet pénzt, mert nekik nincs, mert ha eszébe jut, hogy ő itt a konviktusban húst eszik és jó falatokat, otthon pedig hitvány krumplilevest esznek, nagyon szégyelli magát s most míg a latin conjugatiót hajtogatja gépiesen, folyton képes- e a kávé zsírt égetni a testben? az arca a szégyentől, hogy azt a könyvet beköttette.

Otthon az édesanyja biztosan jól tudja, hogy neki elsején ki kell hogyan lehet elveszíteni a hátulsó kövér ember Csigainénak hatvan krajcárt, de meg azték fogyás nyugodva, hogy még kell lenni őnála egy forintnak, vagy többnek is, mert nem tud arról, hogy Csokonait harmincért vette és a Történelmi Arcképcsarnokért öt krajcárt adott s a könyvpapírja tizenhárom, ez nyolcvanhárom krajcár, ha ezt nem vette volna, akkor megvolna, akkor Csigainénak kifizethetné a hatvant s még maradna az a negyvenöt, ami megvan a ládába s még maradt volna almára is huszonhárom krajcár, vagy akármire.

Csak a Csokonait ne vette volna Vagy a köttetést De a Csokonai könyv olyan vastag könyv, egész élete le van írva benne Csokonainak és be van kötve, nagyon gyönyörű szép könyv s neki még soha nem volt igazi könyve, csak amit tavaly kapott az elsőben, vizsgán, az Ezeregyéj jutalomkönyv, de azt otthon hagyta, ezért is nagyon sokat retteg, hogy az öccsei nem szakítják-e el, s nem piszkítják-e be, mert otthon nem lehet úgy vigyázni semmire, mert a második öccse, Béla, egész könnyen ki tudja húzni a komót fiókját s onnan kiveszi a könyvet, az megígéri, hogy csak szépen játszik vele, be biztos, hogy mire hazamegy a vakációban, már egészen piszkos lesz, a szép képeket ki fogják szakítani, mert a negyedik öccse, hogyan lehet elveszíteni a hátulsó kövér ember még egészen pici, az nem tud se olvasni, semmit, csak eltépni.

Vagy tán meg se lesz, mert a szomszédban lakik Kocsis Jóska, az mindent lop, az lopta el a nagybátyjának a szerszámját is, mikor a nyáron otthon volt a nagybátyja, akinek egy susztersághoz való olyan ügyes kis szerszámját ellopta az a Kocsis Jóska s amikor megismerték nála, annak az apja, az öreg Kocsis szomszéd azt mondta, hogy «nem azé a madár, aki elereszti, hanem aki megfogja».

MÓRICZ ZSIGMOND: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG

Ott ült a fűben, mindjárt az út mellett. A lába a kavicson volt, de a füves szegély kicsit magasabb volt s arra ült le, mert elfáradt a sok járkálásban. De már odaadná azt a bekötött könyvet, pedig Istenem, az mindennél becsesebb, mert a Csokonai, ha elolvassa, akkor már nem kell annyira tovább az embernek, meg nehéz is olvasni, néhol nagyon szép, mikor azt írja a könyv, hogy Csokonai mindig álmos volt s a shelburne vt fogyás megengedte neki, hogy reggel ne menjen a reggeli órára Igaz, a könyv írója ezért megsérti a tanárt, aki ezt megengedte Csokonainak, de Hogyan segíthetjük a gyermeket a fogyásban nem érez együtt ebben a dologban evvel az íróval.

Egy ilyen tanárt ő is nagyon szeretne, nem azt, hogy reggeli első órára ne kelljen menni, mert most nem kell hat órakor senkinek iskolában lenni, csak nyolckor, hálistennek, de azért most is sok minden van, amit egy jó tanár elengedhetne az embernek, például rendhagyó igéket, vagy legalább a supinum tőalakot: éppen ezt kellene most tanulnia, de nem képes figyelni rá s az órán sem értette Igaz, hogy az órán is folyton Csigainén járt az esze, hogy miből fizeti ki a hatvan krajcárt, de nem is értett egy szót sem a tanár úgy magyarázatából, valamit nem hallott biztosan, lehet, hogy akkor nem hallotta, mikor a könyvre gondolt, hogy abba bele fogja írni a Szívet, mert elhatározta, hogy mindennek le fogja írni a tartalmát, amit csak olvas és most legszebb volt a Szív s már végig is gondolta magában, hogy mi volt annak a tartalma, a kis dobos Nem, nem az tetszett neki legjobban, hogyan lehet elveszíteni a hátulsó kövér ember az, mikor az a kisfiú a nevére nem emlékszikde Turinban élt Olaszországban, egy szegény embernek egy kis fia, aki éjjel, mikor az apja lefeküdt, felkelt és helyette tovább írta a címszalagokat s az apa reggel így szólt: «Fiam, lásd, apád még nem olyan gyenge legény, mint gondolnád.

Az éjjel is darabbal írtam többet, mint rendesen». A fiú hogyan lehet elveszíteni a hátulsó kövér ember hallva, nagyon megörült és magát még jobban biztatta a munkára, hogy apjának örömet szerezhessen, ezután minden éjjel hogyan lehet elveszíteni a hátulsó kövér ember és dolgozott.

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Regény I. fejezet

Az apa semmit sem vett észre, csak egyszer szólt így: «Csodálatos, hogy egy idő óta mennyi petróleum fogy el». A fiú már meg akarta vallani tettét, de ekkor apja elhallgatott és ő nem szólt semmit.

Hónap végén az apa örömmel ment haza, sőt vásárfiát is hozott, így szólította meg fiát: «Látod fiam, én mennyit küzdök, mennyit dolgozok, hogy téged és testvéreidet felnevelhesselek.

Csak te tanulj szorgalmasan, hiszen tudod, mennyi szükségünk van a segítségre De ennek az éjszakázásnak meg volt a káros következménye, ugyanis a fiú sohasem tudta magát jól kialudni, ezért álmos volt, egész nap ásítozott, rosszkedvű volt, sőt egy este életében először, elaludt a tanulás mellett, az apja felköltötte. Ezután ez igen sokszor ismétlődött, sőt később mindennapivá lett. Az apa gyanúsan nézte fiát, nem tudva elgondolni, hogy mi baja lehet, sokszor megintette és haragjával fenyegette.

A fiú sokszor, de sokszor feltette magában, hogy azon az éjjel nem kél fel, de a megszokott órában úgy érezte, hogy bűnt tesz, ha fel nem kél Nem tudta tovább elviselni e gondolatban végig elmondott mesét, a szemébe könny gyűlt s egyszerre heves zokogásban fakadt ki.

Bezzeg ő rossz, haszontalan, könnyelmű fiú. Aki ahelyett, hogy segítségére volna szüleinek pedig jól tudja, hogy az ő apja százszor nehezebben keresi a kenyerét, mert nehéz fejszét kell forgatnia reggeltől estig s óriási fákat faragnia, hogy a családjának a mindennapi kenyeret megkeresse, nemcsak lúdtollal, amely a meleg szobában, vagy a hűvösön perceg a papíronmégis gonosz hiúságának s vágyainak a kedvéért elpazarolta azt a pénzt, ami rá volt bízva.